Vágyakozás
Vágyom rád, és akarlak,
jobban mint bárkit valaha.
Vágyom arra hogy velem legyél,
megérintsél,átöleljél.
Csókolj vadul szenvedélyesen,
mint még senki mást soha sem.
Forrjon a véred ha csak rám gondolsz,
s kívánj engem piszkosul.
Érezd a fájdalmat ,mit hiányom okoz,
engem akarj ha nem vagyok ott.
Nélkülem az életed ne legyen teljes,
csak én legyek az aki boldoggá tesz.
Nehéz józanul gondolkodni,
ha az érzés ily felkavaró.
Szeretni csak teljes szívvel
lehet,vagy nem érdemes.
2009.Február.15
Ismét egy hajnal,mely ébren talál,
lágy sugarai sem hoztak megoldást.
Nem tudok aludni,rád gondolok,
szívem bele sajdul,és fáj nagyon.
Tudom hogy ma este te sem
tudsz aludni,hisz rám gondolsz.
Érzések kavarognak bennem,
mit elmondani nem lehet,
csak érezni,tudni,átélni....
Kérdések sora áll válaszra
várva,melyet soha nem
kapnak meg.............
Az idő tova száll,a nap újra fel kel és
lenyugszik,de a kérdések ott maradnak.
A világ egy csoda,de a pillanat
elszállt,a varázs megtört és
nincs tovább......................
Új hajnal,új nap,és csak a valóság....
Kósza gondolat
Mint fagyos téli napon a halvány napsugár,
mely áttöri a komor felhők hálóját,
és szikrázó fényével beragyog mindent,
ragyogást úgy hoztál életembe te.
Te vagy számomra a napsugár,mely meleget ád.
Ha mellettem vagy minden oly csodás,de ha
távol vagy tőlem,kopár lesz minden,
az éltető napsugár nem járja át testem.
Ilyenkor fagyos hideg uralkodik szívem mélyén.
S annyira várom kedves lényed közelségét.
Szép szavaidat,lopott perceinket,beszélgetéseket,
melyek bár sose múlnának el.
Elillan a pillanat,elszáll a varázs,
neked menned kell tovább,s én csak
állok némán,nem szólok utánad......
Nem mondom neked azt mennyire vártalak....
Mennyire kívántam közelséged,azt
hogy végre velem lehess.Nem mondom
el neked mennyire várom egyetlen
érintésed,egyetlen csókodat.
Hányszor képzeltem el,hogy végig simítom
karodat,s átölelem a nyakadat,arcodra
forrócsókot lehelek,s te a számat keresed.
Ah de minek is ez a sok kósza gondolat.....
Hisz a szám úgy is mást mond majd....
Kedvesen elbúcsúzom tőled,s te sosem
tudod meg szívem mélye mit rejt.
Ez az én titkom marad örökre.....
2009.10.12
Szavak
Elfojtott gondolatok,
elfojtott vágyak.
Ki nem mondott szavak,
titkolt érzések.
Meddig lehet ezt így
folytatni nem tudom...
Közelséged oly fájó,
szívem bele remeg,
ha csak mellettem vagy,
de tudom nem szabad,
így csak nézlek csendesen.
Nem szólok inkább egy szót sem...
Nem szólok,mert minden
szavam áruló lenne,
árulója lenne legbensőbb
érzésnek,mely szívemet
égeti. s fájdalmat okoz,
mert nem teljesedhet be...
Árulóm lenne egyetlen
pillantásom,melyet rádvetek.
Árulóm lenne egyetlen
szavam mi hozzád szól...
Árulóm lenne egyetlen
érintésem,mely téged ér...
Így nem nézek rád,nem
szólok hozzád,nem érintlek,
csak nézlek némán.
Pedig a tűz mely bennem ég,
felemészt teljesen,s a fájdalom
a kín itt lüktet szüntele,fájón....
2009.10.